Sportmúlt és jelen

7 évesen kezdtem el asztali teniszezni a BVSC-ben, ahol 21 éves  koromig a profi karrierem kezdetéig  játszottam. Utánpótlás korosztályban számos Országos bajnoki címet szereztem egyéniben, párosban és csapatban egyaránt, illetve folyamatosan tagja voltam a válogatottaknak is. Serdülő Európa Bajnokságon párosban ezüstérmet, Ifjúsági Európa Bajnokságon pedig csapatban bronzérmet szereztem.

Felnőtt korosztályban is sikerült bekerülnöm a válogatottba, melynek 1998-tól 2006-ig a tagja voltam, számos Világ- és Európa Bajnokságon vettem részt. Csapatban 10-szer nyertem Országos Bajnokságot (BVSC, Postás, Malév, Celldömölk), illetve egyszer Olasz Bajnoki címet is szereztem. Ezenfelül egyéni számokban nyolc alkalommal sikerült Országos Bajnoki címre (egyéni, páros és vegyes páros) szert tennem.
Jelenleg a Pécs extra ligás csapatának a tagja vagyok.

Szakmai út

2012-ben kezdtem el edzősködni Dunakeszin, ahol Bartinai Péter vezetésével újraindult az asztalitenisz. 2013-ban szereztem meg az edzői képesítést a Budapesti Sportszövetségek Uniója képzésének a keretében, jelenleg pedig a Pécsi Tudomány Egyetem Sportmenedzseri Mester Képzését végzem levelező tagozaton.
2014-től, mint Vezető edző, illetve 2017-től pedig, mint Szakosztályvezető tevékenykedem a Városi Sportegyesület Dunakeszi Asztalitenisz Szakosztályánál, célunk egyrészt az asztalitenisz megszerettetése minél fiatalabb kortól, illetve határozott célunk, hogy olyan élversenyzőket neveljünk, akik akár a korosztályos, akár a felnőtt válogatottba is bekerülhetnek.
2017-től a Magyar Serdülő és Újonc leány válogatottnál is tevékenykedem, mint Vezető edző.

Már gyermekkoromban elkezdtem pingpongozni, mivel a sporttal tudtam kitűnni a gyermekotthoni közegből. Fótra kerülve a Gyermekvárosban rögtön megnyertem a Gyermekváros bajnoka címet, így elküldtek járási versenyre, ahol döntőt játszottam a Dunakeszi Kinizsiben versenyző Fodor Péterrel. Bár ő nyert de a meccs után megkérdezte, akarok-e egyesületben versenyezni, így kerültem a Dunakeszi Kinizsibe. Addig saját magamat képeztem a sportban, itt viszont már komoly, szakmai edzőt kaptam Rung Gyuri bácsi személyében. Technikai és taktikai kiképzést is kaptam ami újdonság volt, hiszen gyerekvárosi közegből nem járhatunk csak úgy ki külső egyesületbe játszani és versenyezni. Fiatal korom ellenére Gyuri bácsi később rám bízta a serdülő leány csapat edzését, mely a Budapest bajnokságban szerepelt. Ebben az időszakban -1967-68 körül – nagy sikereket és eredményeket ért el a dunakeszi asztalitenisz sportág, a nők NB I., a férfiak NB II-ben játszottak.  Az edzéseket a régi konzervgyár ebédlőjében tartottuk . 

Felnőttként Dunakeszin kezdtem el az életet, sok barátot szereztem, támogattak sportban és magánéletben egyaránt. Katonaságba vonulásommal az asztalitenisz szakosztály is megszűnt, így több mint 40 évig nem volt Dunakeszin pingpong élet. Nyugdíjasként elhatároztam, hogy gyerekekkel fogok foglalkozni az általános iskolákban, hogy újra visszahozzam és megszerettessem a gyerekekkel ezt a a gyönyörű sportágat. A Széchenyi Iskola Posta utcai tornaterme volt a kezdet, majd a Fazekasban és a Szent István iskolákban is indítottam foglalkozásokat. Az önkormányzat segítségével már kifejezetten versenyzésre is nevelhettem a gyerekeket. Egyre jobb eredményeket értünk el (Budapest felnőtt kerületi bajnokság első helyezettje), így elindulhatott a szélesebb körben történő terjeszkedés Dunakeszin. A  várostól a mai Földhivatal épületének első emeletén egy 300 nm-es termet kaptunk, ahol már 6 asztal is elfért és komoly szakmai munkát kezdhettünk el. Itt már tudtunk versenyeket is rendezni, mivel megfelelt a MOATSZ szabványainak. 2011-től  2017 év végéig vezettem a szakosztályt, majd Lindner Ádámnak adtam át a stafétát. Most már mint tiszteletbeli szakosztályvezető vagyok jelen a teremben, kedvtelésből játszhatok, kikapcsolódom, úgy érzem megvalósítottam azt az álmomat, hogy 40 év után ismét felélesztettem a pingpongot Dunakeszin!

Sipos Viktor, edző